Helyi kísérleti projektek finanszírozása támogatná az európai készségfejlesztési program célkitűzéseit  

A Régiók Európai Bizottsága (RB) úgy véli, hogy az új európai készségfejlesztési programnak jobban figyelembe kellene vennie, hogy a legtöbb tagállamban a városok és régiók jelentős szerepet játszanak a készségekkel kapcsolatos szakpolitikák és infrastruktúra támogatásában és fejlesztésében. Borboly Csaba (RO/EPP) előadó, a Hargita Megyei Tanács elnöke a szerdai plenáris ülésen ismertette az RB véleményét . 

Az RB úgy véli, hogy a nemrégiben elindított készségfejlesztési paktum fontos szerepet játszhat a méltányos és reziliens helyreállítás támogatásában, valamint a helyi és regionális önkormányzatok arra irányuló erőfeszítéseinek alakításában, hogy képzett munkaerőt biztosítsanak a zöld és digitális átalakuláshoz. 

„Az emberekbe való befektetés a legjobb befektetés. Ahhoz, hogy megvalósítsuk a gazdaság újraindítására vonatkozó uniós prioritásokat és célokat a világjárványt követő időszakban, a digitális korszakban és a zöld gazdaságra való átállás során, erőfeszítéseket kell tennünk a munkavállalók készségeinek fejlesztése, illetve a minden régiót érintő, folyamatosan változó tendenciákkal szembeni ellenálló képességük fokozása érdekében. Ezért a készségfejlesztési programról szóló RB-vélemény a közösségeinket, munkaerőpiaci jövőjüket és az EU gazdaságának jövőjét szolgálja” – mondja az előadó, Borboly Csaba. 

Az RB véleménye hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális szintű érdekelt felekkel való együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük a készségekkel kapcsolatos igényeket és lehetőségeket az egyes városokban és régiókban. Az előadó azt javasolja, hogy az Európai Bizottság közvetlenül támogasson helyi szintű kísérleti projekteket az oktatás és képzés területén. 

„Ha az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatokat szeretne kialakítani az abban érdekelt helyi és regionális önkormányzatokkal, hogy az uniós alapok felhasználását kísérleti projektek révén felgyorsítsák, akkor sokkal gyorsabban és hatékonyabban kellene végrehajtani az ezirányú fellépéseket. A helyi és regionális önkormányzatok, szakértői csoportok, a munkaadók képviselői, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók által létrehozott helyi és regionális partnerségek tényleges eredményekkel járnak. Az ilyen partnerségek a helyi és regionális változások motorjaként szolgálhatnak azzal, hogy tudást és ismereteket hoznak létre, bizalmat teremtenek, valamint bevonják az összes érintett szereplőt” – jelenti ki az előadó, Borboly Csaba egy interjúban , amely az RB honlapján jelent meg ezen a héten. 

A vélemény arra figyelmeztet, hogy a regionális egyenlőtlenségek, melyek a készséghiányra és a strukturális munkaerőhiányra vezethetők vissza az EU-ban, valószínűleg tovább mélyülnek, ha nem megfelelő módon alakítják ki és nem finanszírozzák megfelelően a helyi és regionális politikákat. Hangsúlyozza, hogy a szakpolitikai fellépésnek összhangban kell lennie a regionális kontextussal; az univerzális megközelítés nem működik. 

A Covid19-válság fényében a vélemény kiemeli, hogy a szakoktatást és -képzést illetően is javítani kell a digitális képzési megoldásokon és a távoktatáson. Hangsúlyozza a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (TTMM) készségek szerepét is, amelyeket minden régióban és az oktatás minden szintjén hozzáférhetővé kell tenni, tiszteletben tartva a nemek közötti egyensúlyt. 

„A digitális oktatás megvalósítása túlmutat az oktatási platformok és a digitális készségekkel kapcsolatos képzés finanszírozásán, és olyan infrastruktúrákat is magában foglal, mint a szélessávú hozzáférés, a számítógépek és a laptopok” – mutat rá Borboly Csaba. 

További információk: 

2020 júliusában az Európai Bizottság közzétette az új európai készségfejlesztési programot , amelynek célja a készségek relevanciájának javítása az EU-ban a fenntartható versenyképesség megerősítése, a társadalmi méltányosság biztosítása és ellenálló képességünk kiépítése érdekében. A program ambiciózus, öt éven belül elérendő célokat tűz ki a továbbképzésre (a meglévő készségek fejlesztésére) és az átképzésre (új készségek elsajátítására) vonatkozóan. Például 2025-re el kellene érni, hogy az adott évben a 25–64 éves felnőttek 50%-a részt vegyen képzésben, és hogy a 16–74 éves felnőttek 70%-a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkezzen. 

Az Európai Bizottság által 2020 novemberében meghirdetett készségfejlesztési paktum a köz- és a magánszektor együttes részvételével megvalósuló közös szerepvállalási modell az európai készségfejlesztés terén. Az aláíró felek vállalják, hogy tiszteletben tartják és támogatják a Chartában foglalt következő alapelveket: 1) az egész életen át tartó tanulás mindenkire kiterjedő kultúrájának előmozdítása; 2) szilárd partnerségek kiépítése a készségek terén; 3) a készégkereslet és -kínálat nyomon követése és a készségigények előrejelzése; valamint 4) fellépés a hátrányos megkülönböztetés ellen, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség előmozdításáért.