Az állattenyésztés és a nagyragadozók együttélése Európában
Megoldások keresése a fenntartható fejlődés érdekében:
A NAT és az ENVE szakbizottság a biológiai sokféleséggel, a vadászattal és az Európai Parlament vidéki területeivel foglalkozó közös munkacsoporttal közösen szervezett egy jelentős műhelytalálkozót az állattenyésztés és a nagyragadozók együttélésével Európában. Az esemény célja a pásztorok és a vidéki közösségek előtt álló növekvő kihívások kezelése volt, mivel az EU régióiban egyre több ragadozó van. A lehetséges megoldások és bevált gyakorlatok feltárásával az esemény arra törekedett, hogy egyensúlyt teremtsen az uniós állatfajok védelme és a konfliktusok különböző szinteken történő megoldása között.
Amint azt Isilda Maria Prazeres Dos Santos Varges Gomes, a NAT szakbizottság elnöke említette, az állattenyésztés és a nagyragadozók együttélésének problémája Európában nem új, de a ragadozók számának növekedésével egyre nehezebb kezelni. Emlékeztet arra, hogy a Régiók Európai Bizottsága már 2019-ben felhívta a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a pásztorok egyes régiókban szembesülnek. A vidéki térségek számára létfontosságú legeltetés fenntarthatósága veszélyben van a nagyragadozók jelenlétéből eredő konfliktusok miatt. Az extenzív legeltetés nemcsak a biológiai sokféleséget támogatja, hanem az erózió és az erdőtüzek elleni küzdelmet is. A legeltetésből fakadó kihívásokra válaszul a Régiók Bizottsága számos intézkedést javasolt. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy értékelje az élőhelyvédelmi irányelv felülvizsgálatának szükségességét, lehetővé téve a védett fajok populációváltozásaira adott gyorsabb reakciókat.
Ezt a javaslatot a mezőgazdasági miniszterek a közelmúltban Luxembourgban tartott ülésükön jelentős mértékben támogatták. Virginijus Sinkevi környezetvédelmi biztos elismerte, hogy a tagállamoknak lehetőségük van az élőhelyvédelmi irányelv 16. cikke szerinti egyedi eltérések jóváhagyására, amelyek bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik bizonyos farkasok vagy példányok befogását. A Régiók Bizottsága megbízásából az EPRS által készített tanulmány megvizsgálta a tagállamok által e tekintetben végrehajtott intézkedéseket.
A 16. cikk szerinti eltérés alkalmazása
Tagállam | Fajok |
LÉGY | Farkasok (2019.04-ig) – Lynxes (2016 09-ig) |
BG | Medvék (2020. december 12-ig)? |
CZ | Farkasok (2020. 05-ig) – Medvek (12/2020-ig) – Lynxes (12/2020-ig) |
DK | Farkasok (12/2020-ig) |
DE | Farkasok (12/2020-ig) – Lynxes (12/2020-ig) |
EE | Medvék (12/2020-ig) |
EL | Medvék (2017.05-ig) |
ES | Farkasok (12/2020-ig) – Medvék (12/2020-ig) |
HR | Farkasok (2020. 07-ig) – Medvek (2019.03-ig) – Lynxes (2020. júliusig) |
IT | Farkasok (12/2020-ig) – Medvek (12/2020-ig) – Lynxes (2019. 08-ig) |
LV | Hiúzok (2020.03-ig) |
LT | Farkasok (10/2020-ig) – Lynxes (2019. december 12-ig)? |
HU | Medvék (2018.08-ig) |
NL | Farkasok (12/2020-ig)? |
AT | Farkasok (2018. december 12-ig) – Lynxes (2019 03-ig) |
PL | Farkasok (12/2020-ig) – Medvek (12/2020-ig) – Lynxes (12/2020-ig) |
PT | Farkasok (12/2020-ig) |
RO | Farkasok (12/2020-ig) – Medvek (12/2020-ig) – Lynxes (12/2020-ig) |
SK | Medvék (12/2020-ig) |
FI | Farkasok (2021. 06.-ig) – Medvek (12/2020-ig) – Lynxes (12/2021-ig) – Wolverines (2021. 01.-ig)? |
SE | Farkasok (2021. 02.-ig) – Medvek (10/2020-ig) – Lynxes (2021. 03.-ig) – Wolverines (2021.01.01-ig) |
Amint arra Simone Schmiedtbauer, európai parlamenti képviselő és az Európai Parlament „Biodiverzitás, vadászat, vidék” közös munkacsoportjának alelnöke emlékeztetett, az állattenyésztés és a nagyragadozók védelméről szóló, 2022-ben elfogadott európai parlamenti állásfoglalás hangsúlyozta annak fontosságát, hogy segítséget nyújtsanak a konfliktusoknak kitett régióknak az élőhelyvédelmi irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében biztosított rugalmasság felelősségteljes kihasználásában. Juan Juan Carlos Suárez-Quiñones, Kasztília és Leon környezetvédelmi, lakhatási és területrendezési minisztere, valamint Paula Fernandez (Kasztabria) kiemelte a szubszidiaritás elvének hiányos alkalmazását egyes tagállamokban, ahol a regionális szintű hatásköröket nemzeti szinten felülbírálták. Jurgen Tack, az emberek és a nagyragadozók együttélésével foglalkozó uniós platform társelnöke hangsúlyozta, hogy az uniós platform kulcsszerepet játszik az érintett érdekelt felek közötti együttműködés és tudáscsere elősegítésében. A platform célja ezért az, hogy minimalizálja a konfliktusokat, és megoldásokat találjon az emberi érdekek és a nagyragadozó fajok jelenléte között, miközben előmozdítja a kölcsönös tiszteletet és a konstruktív szerepvállalást.
A NAT szakbizottság, az ENVE szakbizottság és a biológiai sokféleséggel, a vadászattal és az Európai Parlament vidéki területeivel foglalkozó közös munkacsoport együttműködése kiemeli az e kihívások kezelésére irányuló közös erőfeszítéseket. A rendezvényen a résztvevők különböző intézkedéseket vitattak meg, amelyek hatékonynak bizonyultak az Európai Unió különböző régióiban. Ezek az intézkedések magukban foglalják az elektromos kerítések használatát, az aktív pásztorkodást és az állattartó kutyákat. Hangsúlyozták továbbá a tagállamok arra való ösztönzését, hogy közös agrárpolitikai stratégiai terveik révén támogassák a mezőgazdasági termelőket a nagyragadozók által okozott károk megelőzésében. A NAT szakbizottság elnökeként Isilda Maria Prazeres Dos Santos Varges Gomes kifejezte elkötelezettségét aziránt, hogy a rendezvényen megvitatott javaslatokat az európai intézmények elé terjessze. A cél az, hogy egyensúlyt teremtsenek az uniós állatfajok védelme és a nemzeti, regionális és helyi szintű konfliktusok gyakorlati megoldása között.