A hatékonyabb állami támogatások és agrárerdészeti stratégiák kulcsfontosságúak a vidéki területeken tátongó kohéziós szakadék áthidalásához
A fenntartható és hatékony mezőgazdaság és erdőgazdálkodás elengedhetetlen a táj megőrzéséhez és védelméhez, a vidéki gazdaságok életben tartásához, az elnéptelenedés elleni küzdelemhez, és ezáltal a fejlődési különbségek leküzdéséhez. Helyi és regionális vezetők arra kérik az Európai Uniót, hogy támogassa a vidéki térségekben működő kkv-kat és mikrovállalkozásokat, különösen az állami támogatási szabályokra vonatkozó egyszerűsített eljárások révén.
Az Európai Unió arra irányuló törekvését, hogy 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon, valamint a vidéki területek újjáélesztésére irányuló erőfeszítéseit – a kohéziót mint az EU alapvető értékét megtartva – bizonyos fokú rugalmasságnak kell kísérnie a mezőgazdaságra és a vidéki vállalkozásokra vonatkozó állami támogatási szabályok terén. Ez a fő üzenete a Régiók Európai Bizottsága (RB) „A mezőgazdaságnak, az erdészetnek és a vidéki területeknek nyújtott jövőbeli uniós állami támogatások” című véleményének, amelyet Guido Milana (IT/PES), Olevano Romano képviselő-testületének tagja dolgozott ki, és amelyet az április 27–28-i plenáris ülésen fogadtak el.
„A világjárvány okozta válságot követően most az ukrajnai háború ró terhet Európa gazdasági helyreállítására és a mezőgazdasági ágazat zöld átállására. Nem engedhetjük azonban meg magunknak, hogy visszalépjünk az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén, és egyértelmű nemet mondunk azoknak, akik a konfliktust a zöld megállapodás és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia gyengítésére használják fel. Támogatjuk a zöld átállás terén megvalósítandó beruházások fontosságát, ugyanakkor szorgalmazzuk, hogy ezeket megfelelő támogatási intézkedésekkel egészítsék ki. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a mezőgazdasági, a vidékfejlesztési és az erdészeti ágazatnak nyújtott állami támogatás, amelynek rugalmasabbá és egyszerűbbé kell válnia. E célból kérjük a kis- és középvállalkozások fogalmának újradefiniálását, a mikrovállalkozások fogalmának új meghatározását vezetve be kifejezetten a mezőgazdasági ágazatban. Szilárd meggyőződésem ugyanis, hogy támogatni kell ezeket a vállalkozásokat, mivel ők a legalkalmasabbak a zöld átállás megvalósítására” – jelentette ki az előadó.
A helyi és regionális vezetők a mezőgazdasági üzemek támogatását kérik a zöld átállásban, különös tekintettel a tájvédelemmel foglalkozó kisebb vállalkozásokra, valamint a mikrovállalkozásokra, amelyek egyedül nem tudnának megbirkózni az átállással. Az RB tagjai azt is hangsúlyozzák, hogy elegendő támogatást kell nyújtani a vidéki térségekben működő kkv-knak, nem téve különbséget a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági ágazatban tevékenykedők között.
Az Európai Bizottságnak új javaslatokat kell benyújtania a mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatásokról, amelyeket 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ténylegesen egyszerűsíteni kell az adminisztratív eljárásokat a helyi önkormányzatok számára azokban az esetekben, amikor állami támogatásban részesülnek, vagy amikor szükséghelyzeteket kell kezelniük. Az egyszerűsített költségelszámolások jelenleg csak az uniós társfinanszírozásban részesülő támogatások esetében tekinthetők összeegyeztethetőnek az állami támogatási szabályokkal, az EGSZB szerint azonban nem tűnik indokoltnak, hogy továbbra is különböző módszereket határozzanak meg az elszámolható költségek kiszámítására attól függően, hogy honnan származik a támogatási program finanszírozása.
A mezőgazdaság mellett az erdészeti ágazat is döntő társadalmi-gazdasági szerepet játszik a regionális fejlesztésben, különösen a legtávolabbi területeken, a hegyvidéki régiókban és a leghátrányosabb helyzetű területeken. Ami ezt az ágazatot illeti, a helyi vezetők azt kérik, hogy az infrastrukturális támogatást ne tekintsék alapesetben állami támogatásnak, amennyiben az nem termelő beruházásokra vonatkozik. Egy a plenáris ülésen elfogadott másik véleményben, amelyet Joan Calabuig Rull (ES/PES), Valencia régió uniós ügyekért és külügyekért felelős titkára dolgozott ki, az RB tagjai hangsúlyozzák, hogy az iparilag és fenntartható módon feldolgozott és kezelt erdészeti termékek számos regionális gazdasághoz pozitívan járulnak hozzá.
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiáról szóló vélemény felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy egyensúlyt kell teremteni a fenntartható erdőgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjai között, és hangsúlyozza, hogy figyelmet kell fordítani az erdők sokféleségére, és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok révén kell biztosítani azt.
A helyi vezetők hangsúlyozzák, hogy a fenntartható erdőgazdálkodáshoz több európai finanszírozásra van szükség, egyértelmű és reális pénzügyi források elkülönítése és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén.
Az előadó, Joan Calabuig Rull elmondta: „Az európai szintű közös keret és célkitűzések meghatározása nagyon pozitív, de nem jelentheti a szubszidiaritás gyengülését ezen a területen, tekintettel az európai erdők sokféleségére és arra, hogy az erdők 40%-át a helyi és regionális önkormányzatok kezelik. Az EU-nak, amely számos hatáskörrel rendelkezik a kapcsolódó kérdésekben, támogatnia kell a régiókat és a településeket, mivel végső soron azok fogják végrehajtani az európai stratégiát. Ez a megközelítés elengedhetetlen a fenntartható erdőgazdálkodás eléréséhez, annak mindhárom dimenzióját, azaz társadalmi, gazdasági és környezeti vetületét is beleértve.”
Az erdészeti ágazat, a mezőgazdaság és a földhasználathoz kapcsolódó termékek, például a biomassza, a faalapú és bioalapú termékek jelentősen hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez a vidéki térségekben. A földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF-ágazatok) szintén kulcsfontosságúak az éghajlat-politika szempontjából. Åsa Ågren Wikström (SE/EPP), Västerbotten megye közgyűlésének tagja és „A LULUCF-rendelet és a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgálata” címmel elfogadott vélemény előadója elmondta: „Figyelembe kell vennünk az erdészeti ágazatban rejlő összes lehetőséget az éghajlatváltozás mérséklése, valamint a helyi és regionális biogazdaság fejlesztése terén. Az erdők szénmegkötése, valamint az erdőből származó termékek használata és a bioenergia hozzájárulhat az éghajlati hatás csökkentéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. Az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, amelyet nem lehet csupán tagállami vagy helyi fellépéssel megoldani. A gazdaság valamennyi ágazatának hozzá kell járulnia a szén-dioxid-kibocsátások csökkentéséhez, ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni a méltányosság és a szolidaritás között. A szükséges átalakulásnak tényeken kell alapulnia, és be kell vonnia a helyi és regionális önkormányzatokat.”
További információk:
2021 májusában az Európai Bizottság közzétett egy szolgálati munkadokumentumot, amely összefoglalja a mezőgazdasági és erdészeti ágazatra, valamint a vidéki területekre vonatkozó állami támogatási szabályok értékelésének eredményeit. Az értékelés arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi szabályoknak a jelenlegi uniós prioritásokkal, a jövőbeli közös agrárpolitikával (KAP) és az európai zöld megállapodással való összehangolása érdekében szükség lehet néhány célzott kiigazításra. A felülvizsgált szabályok elfogadását 2022 végére tervezik, hogy 2023-ban alkalmazni lehessen őket.
Az Európai Parlament és az EU Tanácsa jóváhagyta az új KAP-rendeleteket, ezen belül az (EU) 2021/2115 rendeletet, amely – figyelembe véve az új közös agrárpolitikáról szóló RB-véleményt – meghatározza a stratégiai tervek támogatására vonatkozó szabályokat.
Az RB 2022 januárjában elfogadta a Juan Manuel Moreno Bonilla (ES/EPP), Andalúzia régió kormányának elnöke által kidolgozott, „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára” című véleményt.
Az RB már kifejtette álláspontját a biodiverzitási stratégiával és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával kapcsolatban a „Biológiai sokféleséggel rendelkező városok és régiók 2020 után az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Felei Konferenciájának 15. ülésén és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában” című véleményében, valamint „A termelőtől a fogyasztóig – a helyi és regionális dimenzió” című véleményében.
Egyre nagyobb arányban (jelenleg 43%-ban) borítják erdők a földterületeket, főként az elnéptelenedett régiókban. Az erdészeti ágazat (gazdálkodás és fakitermelés, fa- és papíripari feldolgozás) közvetlenül 2,1 millió embert foglalkoztatott az EU-ban (2018-as adatok szerint), ami 109 855 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket eredményezett. 2018-ban 397 000 vállalat tevékenykedett a faalapú iparágakban, ami a feldolgozóipari vállalkozások 15%-át teszi ki. Emellett 1,2 millió fő dolgozott fabútorok gyártásában és a papírnyomtatás területén, ami 25 milliárd, illetve 31 milliárd eurós bruttó hozzáadott értéket eredményezett. Végül pedig a bioenergia, a faalapú építőipar és a nem faipari erdészeti termékek gyártása további 4 millió munkahelyet biztosított.
A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens erdőgazdálkodási stratégiák, amelyek tiszteletben tartják a biológiai sokféleséget Európában és hozzájárulnak annak helyreállításához, kulcsfontosságú elemei az európai zöld megállapodásnak, azaz a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós növekedési stratégiának. A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtása a Régiók Európai Bizottsága kiemelt kezdeményezése, melynek célja, hogy a városokat és régiókat a klímasemlegességre való uniós átállás középpontjába helyezze. Számos cselekvési felhívást tartalmaz, például „Trees for Life” kezdeményezést, egy felmérést, amelynek célja, hogy összegyűjtse a városok és régiók véleményét az európai zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről, valamint az összes helyi és regionális önkormányzatnak szóló felszólítást arra, hogy osszák meg éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat.
