Nagyragadozók Európában: az emberrel és az állatállománnyal való biztonságos és fenntartható együttélés európai és helyi szintű fellépést igényel

Az EU régiói és városai rámutatnak, hogy nagyobb mértékben és aktívabban kell részt venniük az
állatállomány, az ember és a nagyragadozók fenntartható és biztonságos együttélésének biztosításához
szükséges új módszerek megtalálásában, nem tévesztve szem elől a biológiai sokféleség előmozdítását.
A Régiók Európai Bizottsága (RB) úgy véli, hogy bizonyos fajok védettségi helyzetét rendszeres
időközönként felül kellene vizsgálni, és hogy az uniós finanszírozásnak teljes mértékben fedeznie kellene
a károk megelőzésére vagy a károk megtérítésére irányuló intézkedéseket.
A Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba (RO/EPP) által megfogalmazott ajánlásokat az április
17-i plenáris ülésen fogadták el. Miközben rámutatnak, hogy a farkasok, medvék és más nagyragadozók
visszatérése Európa számos területére jelentős sikernek számít természetvédelmi szempontból, és hogy
ez a jelenség pozitívan járulhat hozzá az ökoszisztémák működéséhez, a helyi és regionális vezetők
szerint kritikusan fontos, hogy ezzel egyidőben foglalkozzanak az emberi életet és általában a lakosság
biztonságot érintő aggodalmakkal, különösen a vidéki területek lakói és a mezőgazdaságban dolgozókkal
kapcsolatban.
A régiók és városok úgy vélik, hogy bizonyos fajok védettségi helyzetét státuszát rendszeresen újra
kellene értékelni az élőhelyvédelmi irányelven alapuló objektív kritériumok alapján, a populációk
alakulásának figyelembevételével.
Ha a nagyragadozókkal való együttélés problémákat okoz, előtérbe kell helyezni a megelőző
intézkedések, az oktatási tevékenységek és az uniós jogszabályok által már engedélyezett rugalmassági
intézkedések javítását, különös tekintettel az eltérések hatékony alkalmazására, amelyeket a tagállamok
jogi aktusai nem áshatnak alá.
A régiók és városok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg, hogyan lehetne az uniós
alapokból célzottabb finanszírozást biztosítani a biológiai sokféleség védelmére és a nagyragadozókkal
való együttélésre, szükség esetén az érintett vidéki területek számára személyre szabott támogatási
lehetőségek létrehozásával. Az emberi élet fontosságának elismerésén túlmenően az állatállományban
vagy a terményekben, gyümölcsökben és zöldségekben okozott károkért kötelezően kártérítést kellene
fizetni. Ezenkívül az EU-nak finanszíroznia kellene a megelőző intézkedéseket is. A kompenzációs
mechanizmusoknak időben kell működésbe lépniük, és biztosítaniuk kell valamennyi gazdálkodó
bürokratikus akadályok nélküli hozzáférését.
A medveproblémát egyetlen tagállam, Románia vagy bármely más ország sem tudja elsöpörni.
Külön uniós költségvetést kellene létrehozni a nagyragadozók által okozott károk fedezésére. Uniós
szinten minden tagállamnak hozzá kellene járulnia a külön forráshoz, még akkor is, ha nincsenek
nagyragadozók az adott területen, mivel ez közös uniós érték.
Az RB támogatja a nagyragadozókkal foglalkozó uniós platform munkáját és a nagyragadozókkal
foglalkozó regionális platformok létrehozására irányuló kísérleti projektet, és javasolja ezek megfelelő
uniós támogatással és iránymutatással történő kiterjesztését az ismeretek és a legjobb gyakorlatok
megosztásának előmozdítása érdekében. Végezetül kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki

megfelelő módszertant, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok harmonizált kritériumok alapján
felmérjék a nagyragadozók védettségi helyzetét, és így olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek reálisak
és összhangban vannak a nagyragadozók megőrzésének és az emberi tevékenységekkel, különösen az
állattenyésztési tevékenységekkel való együttélésüknek a célkitűzésével.
Idézet:
Borboly Csaba (RO/EPP), Hargita Megye Tanácsának elnöke: „Meggyőződésünk, hogy a nagyragadozókra
vonatkozó hatékony politikáknak a szubszidiaritáson és a többszintű kormányzáson kell alapulniuk, és a
helyi hatóságok nagyobb mértékű bevonását sürgetjük a fenntartható együttélés és a biológiai
sokféleség növelése érdekében. Az együttélési stratégiáknak helyspecifikusnak kell lenniük, figyelembe
kell venniük a kulturális értékeket és a környezeti feltételeket, és úgy kell megtervezni őket, hogy a
pénzügyi befektetés megtérülése kiszámítható legyen. Az enyhítési intézkedések jobb nyomon
követésére is sürgető szükség van a hatékony, tényeken alapuló szakpolitika előmozdítása érdekében.”
További információ:
Az Európai Bizottság nemrégiben javaslatot tett a Berni Egyezmény módosítására, hogy a farkas
védettségi státusát "szigorúan védett" helyett "védett" státusszá változtassa. Ez előfeltétele annak, hogy
a farkas státuszát uniós szinten is hasonló módon megváltoztassák. A javaslat nagyrészt megfelel az
Európai Parlament 2022. november 24-i állásfoglalásában kifejtett álláspontnak.