Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, támogatja egy jogsértési eljárás bevezetését azon uniós országok ellen, amelyek nem veszik komolyan a nagyragadozók által az állatállományban vagy a termesztett növényekben okozott károk megtérítését

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottsága (RB) jelentéstevője “A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában – kihívások és lehetőségek a helyi és regionális önkormányzatok számára” című véleménytervezet kapcsán többek között támogatja, hogy az európai jogalkotás keretében jogsértési eljárást vezessenek be azon országok ellen, amelyek nem veszik komolyan a nagyragadozók által az állatállományban vagy a terményekben okozott károk megtérítését.

A Hargita Megye Tanácsa és a Régiók Bizottsága által március 8-án Csíkszeredában szervezett helyi párbeszéd során Borboly Csaba arról beszélt, hogy a nagyragadozókkal kapcsolatos európai politika érdekében meg kell erősíteni az uniós fellépést, hangsúlyozva a nagyragadozókkal való harmonikus együttélés kérdésének transznacionális jellegét, kiemelve, hogy európai, nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítésekre van szükség a haszonállatok, az emberek és a nagytestű ragadozók fenntartható és biztonságos együttélésének menedzsmentje érdekében.

Borboly hangsúlyozta, hogy az európai intézményekkel folytatott párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket az aggodalmakat az európai döntéshozatali szinten is érvényesíteni lehessen. Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel folyó tárgyalások mellett a regionális és helyi hatóságokat is aktívan be kell vonni a konkrét megoldások kidolgozásának folyamatába. Hangsúlyozta továbbá, az ezeket a kezdeményezéseket felkaroló politikusok támogatásának fontosságát, és kiemelte, hogy Hargita megyében regionális szintű platformot kívánnak létrehozni a konkrét megoldások kidolgozására.

“A jelentéssel állandó tárgyalásokban vagyunk az Európai Bizottság képviselőivel, itt elsősorban a Környezetvédelmi Főigazgatóságra gondolok, ahol van egy biodiverzitással foglalkozó osztály, és ezen kívül az Európai Parlament felé próbáljuk érvekkel alátámasztani a minket támogató parlamenti képviselők munkáját, itthon pedig azt szeretnénk elérni, hogy az új nagyragadozók európai platformja során regionális szinten, Hargita megyében hozzunk létre egyet, ahol szövegszerűen pontos megoldásokat tudunk kidolgozni. Reméljük, hogy a kormány és a parlament is figyelembe veszi ezeket a dolgokat, ezzel párhuzamosan több elemzés és tanulmány is készül arról, hogy mi nem működik, hogyan lehetne javítani a dolgokon, és ezeket próbáljuk szövegszerűen megfogalmazni a jogszabályok szintjén a változások irányába. Aztán megyünk tovább az Európai Unió szintjére, ahol lehetőségünk van arra, hogy amikor a döntéshozatal előkészítő vitái vannak, akkor a jelentést előterjeszthetjük, majd az Európai Nagy Platform ülésein és több közpolitikai vitán is rendszeresen előadhatjuk. Most nyáron jön Magyarország uniós elnöksége, és ha a magyar elnökség elég fontosnak tartja a kérdést ahhoz, hogy napirendre tűzzék, akkor valószínűleg jobb eredményeket fogunk elérni. Ezeken az irányvonalakon tudunk haladni” – mondta Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RB jelentéstevője.

Kiemelte továbbá, hogy európai szinten koherensebb és végrehajthatóbb megközelítésre van szükség a biológiai sokféleség megőrzésére és az élőhelyek védelmére vonatkozó jogszabályok betartása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogszabályok végrehajtási eszközeinek hiánya megnehezíti e szabályok végrehajtását és betartását, és hangsúlyozta, hogy hatékony módszereket kell találni a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok ellenőrzésére és szankcionálására.

 “Mint mondtam, sok szinten haladunk előre, és eddig sok mindent meg tudtunk oldani itthon, helyben egyeseknél politikai döntések és szabályozások is voltak segítségünkre, másoknál nem. Nem látom azt az utat – hogy ha nem tennénk semmit, mi történne -, mi megyünk előre. Ami változott az előző jelentéshez képest, hogy beemeltünk egy olyan rendelkezést, hogy nincs rendben, ha egy tagállam nem veszi komolyan az állampolgárok problémáit. És van egy új elem ebben a jelentésben, hogy megnézzük, kapunk-e támogatást Brüsszeltől, hogy jogsértési eljárást indítsunk azokkal az államokkal szemben, amelyek nem veszik komolyan a kártérítést és az egész probléma megoldását. Mert sok miniszterrel dolgoztam itt együtt, akik mind jó szándékúak voltak, de valahogy a parlamentben, itt-ott, az Akadémia lépcsőjén elakadtak bizonyos dolgok, nem mind, de néhány, és azt látjuk, hogy ha a hulladékgazdálkodásra van egy kötelezettségszegési eljárás, és mindenki a megfelelő álláspontot képviseli, akkor a polgármestereket megbüntetik olyan dolgokért, amit nem tettek meg, vagy olyan hulladéklerakókért, amelyek nem tudom, mióta nem voltak ott, ha a levegőre és a vízre van egy kötelezettségszegési eljárás, akkor erre a kérdésre is szükség van erre a kötelezettségszegési eljárásra. Úgy gondolom, hogy itt nem teljes a nemzetközi jogalkotási rendszer, nincs kényszerítő ereje. Vannak eszközeink arra, hogy mit és hogyan védjük  – a védett fajok esetében, de a 14. és 16. cikkely, az élőhelyek megőrzése, az emberi élet és az emberi egészség elsőbbségének betartása tekintetében nincsenek eszközeink. Ezért mondom, hogy most európai parlamenti választások is vannak, és ezért akartam ezt a vitát megtartani, és remélem, hogy az RMDSZ két európai parlamenti képviselője felkarolja ezt a kérdést” – magyarázta Borboly Csaba.

Végezetül Borboly reményét fejezte ki, hogy a folyamatos európai szintű erőfeszítések és a helyi és regionális érdekeltek aktív bevonása megfelelő megoldásokhoz vezet az emberek, a háziállatok és a nagyragadozók harmonikus együttélésének összetett problémájára, hozzájárulva ezzel a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi közösségek érdekeinek védelméhez.

”A malmok lassan dolgoznak a probléma megoldásán. Reméljük, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium és Brüsszel bátrabb lesz ebben a kérdésben. Jelenleg nem látok jobb megoldást erre, csak együtt kell dolgozni, adatokat gyűjteni, mert úgy látom, leegyszerűsíti a dolgokat, a “lőni vagy nem lőni -kérdéskör; ha itt maradunk, minden elakad. Ha megint leegyszerűsítjük a dolgokat a védett-védtelen státuszra, megint elakadnak a dolgok. Számos olyan dolog van, amit az emberek nem tudnak, mert nincsenek adataink. Tudjuk, hogy hány madár van európai szinten, de nem tudjuk, hogy hány medve, és sorolhatnánk a többi dolgot, a kompenzációt stb. 2028-ban kezdődik az új finanszírozási időszak uniós szinten, rengeteg lehetőség lesz, de akkor már nincs értelme külön pénzért menni a nagyragadozókra, mert késő. Most készül a megoldás, és ezeken a rendezvényeken, amelyeken részt veszünk, azt látom, hogy sok lúd disznót győz és valahogy az Európai Unióban is érvényesíteni kell a véleményünket” – zárta a Hargita Megyei Tanács elnöke és az RB előadója.

A Csíkszeredában, megrendezett “A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában – kihívások és lehetőségek a helyi és regionális hatóságok számára” című rendezvényen számos előadó vett részt, akik a biológiai sokféleség megőrzésével és a nagyragadozókkal kapcsolatos különböző témákkal foglalkoztak.

A helyi párbeszéd első részében az európai perspektívákról volt szó, olyan fontos személyek előadásával és vitájával, mint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Csák László szakértő és Robert Zeman, a Régiók Európai Bizottságának képviselője. További neves résztvevők jelentkeztek be videóüzenettel, mint  Herbert Dorfmann európai parlamenti képviselő és Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási Intézet igazgatója.  

A helyi párbeszéd második része a romániai és Hargita megyei helyzetre összpontosított, olyan tisztviselők előadásával, mint Gabriel Oltean miniszteri tanácsadó, valamint olyan szakemberek, mint Dr. Szép Róbert, a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet munkatársa. A civil társadalom nézőpontjai is helyet kaptak, amelyet Miklós Levente és Hadnagy Lehel képviseltek.

A párbeszéd során videóüzenetet küldött Dr. Ovidiu Ionescu professzor és Dr. Valeria Salvatore, akik fontos hozzájárulásokat tettek a Hargita megyei regionális platform bemutatásához.

A Dan Cărbunaru újságíró által moderált esemény célja az volt, hogy a helyi és regionális hatóságok, tudományos szakértők és más érdekelt felek megosszák egymással a biológiai sokféleség megőrzésével és a nagyragadozókkal való együttéléssel kapcsolatos tapasztalataikat és ötleteiket, figyelembe véve a romániai jogszabályi környezetet. A szakmai előadások és a networking eredményeként a résztvevők jobban megértették az aktuális kihívásokat és a lehetséges megoldásokat, valamint új kapcsolatokat teremtettek és eszmecserét folytattak egymással.

Forrás: https://www.caleaeuropeana.ro