A Régiók Bizottságában kifejtett munka utóélete

Az Európai Unió konzultatív testülete, a Régiók Bizottsága

Az 1994-ben létrehozott Régiók Európai Bizottsága (RB) a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése, amely 350 tagot számlál – regionális önkormányzatok elnökei, polgármesterek vagy régiók és városok választott képviselői – az EU 28 tagállamából. A tagok demokratikusan megválasztott képviselők és/vagy politikai mandátummal rendelkeznek saját hazájukban. Az RB-n keresztül az EU helyi és regionális önkormányzatai beleszólhatnak a régiókra és a városokra hatást gyakorló uniós jogszabályok alakításába. A Régiók Bizottsága az Európai Szociális és Gazdasági Bizottsággal együtt az EU konzultatív intézményei (RB honlapja: http://cor.europa.eu/hu/Pages/home.aspx).

A Bizottság tagjainak mandátuma 5 évre szól, az aktuális mandátumot a 2015-2020-as időszakra szól. A Régiók Bizottsága tevékenységének utóéletéről minden év végén egy jelentésben számol be, amelyben összefoglalja a poltikai tevékenységét, és ennek jelentős hatását a különböző szakterületeken:

– Konkrét RB javaslatok, amelyek bekerültek a végső törvénykezésbe
– Szakpolitikai ajánlások, amelyek javasolt jogszabályok tárgyát képezik
– Az RB pozíciók jelentős mértékét a folyamatos politikai vitákban;
– RB jelentések, amelyekre hivatkozik más uniós dokumentum is, mint például az  Európai Parlament állásfoglalása;

Jelenleg a 2o13-as jelentés érhető el : http://cor.europa.eu/en/activities/opinions/Pages/impact-reports.aspx

Hol és hogyan tükröződik a Régiók Bizottságában kifejtett munka?

A Régiók Bizottsága az Európai Unióban a régiókat (megyéket), településeket képviseli. A testület a régiók és települések által kijelölt tagokból áll, országos delegációkba szerveződve, amelyet az illető ország kormánya erősít meg és az Európai Bizottság fogad el és hirdet ki az EU hivatalos Közlönyében. A Lisszaboni Szerződés módosításáról szóló májusi egyeztetések során egyezség született arról, hogy az RB raportőrei ezentúl részt vehetnek az Európai Parlament (EP) szakbizottságainak ülésein, és a konzultatív testület az EU egyféle szenátusaként működne tovább. A plenárison jelen voltak és felszólaltak az EP alkotmányjogi bizottságának tagjai is, akik hangsúlyozták: a régiókat hagyni kell, hogy befolyásolják az EU-s jogszabály-alkotási folyamatot, továbbá hogy a helyi önkormányzatok szerepét növelni kell a döntéshozásban, a szubszidiaritás elvét jobban kell alkalmazni.  A Régiók Bizottsága szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával, valamint elsősorban a többszintű kormányzás elősegítése végett a tagállamokban a különféle döntéshozói szintekkel is.

A testület célja a polgárok bevonása az uniós döntéshozatali folyamatba

A Régiók Bizottságának az a küldetése, hogy a regionális, megyei és helyi önkormányzatokat bevonja az uniós döntéshozatali folyamatba, és így ösztönözze a polgárok nagyobb arányú részvételét. Sürgeti, hogy a regionális és helyi önkormányzatok autonómiával rendelkezzenek, és igénybe vehessék a feladataik teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, ezáltal támogatja a felelősségteljes kormányzás elveit és mechanizmusait, és ösztönzi a decentralizációs folyamatot. Ösztönzi az együttműködést egyrészt a tagállamok regionális és helyi önkormányzatai között, másrészt – a bővítési stratégia, valamint a szomszédsági és a fejlesztési politika keretében – a tagjelölt országok, potenciális tagjelölt országok, szomszédos országok és harmadik országok önkormányzataival is. Platformokat és hálózatokat alakít ki, fórumokat szervez, hogy megkönnyítse a régiók, megyék, városok és települések közötti együttműködést és tapasztalatcserét, és partneri kapcsolatokat építsen ki képviseleti szerveikkel.

Jogalkotási eljárás

Az Európai Bizottságnak a 2009-ben érvénybe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében immár a jogalkotási szakaszt megelőzően konzultálnia kell az európai helyi és a regionális hatóságokkal és szövetségeikkel. A Régiók Bizottsága a helyi és a regionális hatóságok képviseletében nagyon komoly feladatot kap ebben az eljárásban.

Azt követően, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatot tett, ismételten konzultálnia kell a Régiók Bizottságával, amennyiben a javaslat olyan szakpolitikai területet érint, amely közvetlenül kihat a helyi és a regionális hatóságokra.

A Régiók Bizottsága fontos politikai kérdésekkel kapcsolatban állásfoglalásokat is kibocsát. A Régiók Bizottságán belül hat szakbizottság működik, amelyek más-más szakpolitikai területekkel foglalkoznak, és előkészítik a plenáris üléseken megvitatandó jelentéseket:

  • Területi kohézió
  • Gazdaság- és szociálpolitika
  • Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra
  • Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy
  • Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek
  • Természeti erőforrások

Borboly Csaba 2012. októberétől tagja a Régiók Bizottságának, a Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE)  és a Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra (SEDEC) szakbizottságok tagjaként. Bővebb információ: http://www.borbolycsaba.ro/tevekenyseg/regiok-bizottsaga/.

A ENVE szakbizottság az egészségesebb és fenntarthatóbb európai környezetért dolgozik. A helyi és regionális szakértőket a legfelsőbb uniós hatóságokkal hozza össze annak érdekében, hogy hatékony szakpolitikai intézkedésekkel járuljon hozzá a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energia területeken, mint például a hulladékgazdálkodás, a levegőszennyezés, a szélsőséges időjárási események vagy az energiahatékony lakhatás kérdései. Ezek befolyásolják az emberek közvetlen környezetét, így elengedhetetlenné téve az ENVE tagjainak visszajelzését a megfelelő Eus politikák kidolgozása érdekében.

A SEDEC szakbizottság, amely az előző ciklusban EDUC szakbizottságként volt ismert, szélesen kiterjedő tevékenységgel bír, hiszen az Európai Unió helyi és regionális szintjén is kulcsfontosságú felelősség jut az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sporttal kapcsolatos szakpolitikákkal és tevékenységekkel kapcsolatban, illetve kulcsszereplői a regionális kutatási és innovációs stratégiáknak. Főbb témák: foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és szociális védelem, esélyegyenlőseg, innováció, kutatás és technológia, többnyelvűség és a kisebbségi nyelvek támogatása, a kultúra és a kulturális sokszínűség.

Jelentések utóélete

A jelentések általában a Bizottság által kiadott dokumentumokat veszik alapul, de készülhet saját kezdeményezésű jelentés is, amennyiben a raportőr olyan kulcsfontosságú témát szeretne kidolgozni, amelynek hatása van minden régió állampolgárai számára. A raportőri munka során a Bizottság szövegére is lehet módosító javaslatokat tenni, így a helyi és regionális érdekek a Bizottság közleményein keresztül is tudnak érvényesülni.

A jelentés elkészítését számos szakmai találkozó előzi meg úgy helyi, mint nemzetközi szinten, ahol számos hasznos szakmai kapcsolat alakulhat ki, régiók között párbeszéd illetve egymás jó gyakorlatainak megismerése is kiemelkedő hasznossággal bír. Amennyiben az illető szakbizottság elfogadja a jelentést, akkor kerül plenáris ülésre, ahol megszavazása után eléri végleges formáját.

Ha a plenáris ülés elfogadta, a hivatalos jelentést megküldik minden európai intézménynek, és közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezen felül kiközlik a másik három európai uniós intézménynek is, így bekerül a pályázati kiírásokba, hivatalos programokba, a román jogrendbe, megjelenik a Hivatalos Közlönyben.

Eddig két jelentés készült Hargita megyében Borboly Csaba irányításával, illetve számos módosító indítvány került benyújtásra más tagok jelentéseihez, szem előtt tartva minden alkalommal a Hargita megyei gazdaságfejlesztési törekvéseket, kulturális és társadalmi sajátosságokat.

A felsőoktatás a világban című jelentésnek a Twinning programra volt reflexiója, amely egy ikerintézményi program, célja, hogy a tagjelölt, potenciális tagjelölt, valamint az EU-határain kívüli további partneri országokban a közigazgatás fejlesztését, az uniós joganyag átvételét és alkalmazását elősegítse. A jelentésben kértük, hogy a Bizottság és a tagállamok minden szükséges lépést tegyenek meg annak érdekében, hogy a nemzetköziesítési stratégiák megvalósítása javítsa a lemaradó régiók lehetőségeit, és a nemzetköziesítésben sikeres felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési stratégiájukban jelöljenek meg olyan sajátos feladatokat is, amelyek kifejezetten a jelenleg alacsonyabb nemzetköziesítési potenciállal rendelkező felsőoktatási intézmények felé irányuló tudástranszfert segítenék elő. Ennek köszönhetően a  lemaradó régiókat ezentúl a Twinning program kiírása is figyelembe veszi.

Ugyanezen jelentés alapján a Horizont2020 és az Erasmus+ programjai figyelembe veszik a tagállami, regionális és helyi stratégiai keretük területi szempontjait is.

Amennyiben a jelentés kiemelkedően fontos témát érint, és olyan pontokat tartalmaz, amelyre a készülő Európai Parlamenti jelentés nem tér ki, akkor a parlamenti raportőr megkapja az anyagot, és bekerülhet az ő jelentésébe, ezzel pedig  a helyi és regionális szintű probléma Európai Uniós szintre jut, mint a legutóbbi jelentés, Erőforráshatékonyság az építőiparban esetén is. Bővebb információ: http://www.borbolycsaba.ro/hirek/fenntarthato-epuletek/.

A jelentések raportőre nemzetközi konferenciákra is meghívást kap, ahol Hargita megyei példák, illetve a helyi turisztikai adottságok is bemutatásra kerülnek, amely hozzájárul régiónk népszerűsítéséhez a nemzetközi piacokon.

Raportőri minőségben részt lehet venni fontos döntésekben is, mint pl. az Európai Ifjúsági Hétre benyújtott pályázatok elbírálása, amelyen ez év márciusában vett részt Borboly Csaba, és ahol 35 előválogatott projektből kellett a nemzetközi zsűrivel közösen kiválasztani a legjobbakat.

Régiók Bizottsága tagként több nemzetközi szövetséghez, egyesülethez, federációhoz lehet csatlakozni, amely ugyancsak kapcsolati, gazdasági előnyökkel jár a régió számára is. Ilyen az Európai Helyi Köztes Hatóságok Szövetsége (CEPLI), amelynek 2015. januárjától tagja Borboly Csaba, ez az első európai konföderáció, amely kilenc országos szövetséget fog össze 1167 helyi hatóságot képviselve nyolc európai országban (Belgium, Bulgária, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Magyarország ) és két köztes helyi önkormányzat hálózatot: Arco Latino és Partanella.

Ezen felül sajátos kérdéskörökre is lehetőség nyílik a figyelmet felhívni az EU intézményein keresztül, mint például a kisebbségvédelem, de nemzetközi egyesületek, bizottságok képvisel[ivel is lehetőség nyílik egyeztetni, ugyanakkor az Európai Parlament, és az Európai Bizottság vezetői rendszeres résztvevői a konferenciáknak, műhelymunkáknak amelyet a Régiók Bizottsága szervez, és ahol lehetőség adódik állásfoglalásokat előterjeszteni és tájékoztatni az EU-s intézmények vezetőit a helyi és regionális szintű problémákról. A helyi termékeinket, értékeinket, kultúránkat számos eseményen van lehetőségünk bemutatni.

A helyi fiatalok Európai Unióval kapcsolatos tudásának fejlesztésére is lehetőség nyílik, hisz bevonjuk őket a döntések előkészítésébe, a konferenciákra való felkészülésbe, a Régiók Bizottságán keresztül segítséget kaphatnak az utazási költségek fedezésére, illetve gyakornokprogramokban tudnak részt venni, amely jó ugródeszka lehet egy nemzetközi állás megpályázásához is, ahonnan értékes tudással tudnak majd évek múltán visszatérni, és azt régiónkban kamatoztatni.

Gazdasági és társadalmi fejlődésünkhöz elengedhetetlen az is, hogy minél több Európai Uniós projektben részt tudjunk venni, és ebben a brüsszeli jelenlét nagyon sokat tud segíteni, hiszen ha lehetőség adódik, álláspontot tudunk érvényesíteni a pályázatok kiírásánál az irányvonalak megállapításánál, bemutatókat tudunk tartani, direktbe és közvetlenül is pályázatokra partnerséget keresni, illetve a saját regionális ügyeink esetében is tudunk lobbitevékenységet folytatni, és nem utolsó sorban lehetőség adódik más régiók jó gyakorlatait megnézni, átvenni, gyakorlatba helyezni nálunk.

Növekedő hatáskör

Munkája során az RB nemcsak jogszabályjavaslatokra reagál, hanem a tagok tapasztalatai alapján az Unió jövőbeli politikaalkotásához is hozzájárul. Az előretekintő vélemények révén az RB már a politikaalakítás igen korai fázisában részt tud venni, ezáltal befolyása növekszik. Az Európai Bizottság hatásvizsgálati jelentés készítésére is felkérheti az RB-t, amelyek célja a szakpolitikák helyi vagy regionális kihatásainak értékelése.

A Régiók Bizottságának hatásköre várhatóan a jövőben még hangsúlyosabban fog növekedni,  éppen ezért képviseletünk kiemelkedően fontos, hisz számos előnnyel jár, olyan jogszabályokat tudunk előterjeszteni ami pozitívan fog hatni érvénybe lépése esetén a térségünkre, a helyi gazdasági növekedésre, az kultúránk, hagyományaink hangsúlyosabb érvényesítésére Európai Uniós szinten. Egy olyan intézmény, amelynek hangja van Európai Uniós szinten, hiszen a városok, megyék, régiók olyan színes, egyben hangsúlyos alkotóelemei az uniónak, hogy véleményük kikerülhetetlen bármely jogszabály megalkotásánál.

Close